2022 fordulópont volt a lakhatási szakpolitikákban, lezárul a rendszerváltás utáni időszak ötödik lakáspolitikai ciklusa. Az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások emelkedése a lakhatási szegénységben élőket súlyosabban érintette. A közpolitikai változások alig reagáltak a lakhatási szegénységben élők sajátos helyzetére. A középosztály lakhatásának támogatását jelentősen csökkenti a kormány 2023-ban és 2024-ben.

Reálértéken számítva 2022-ben a „Lakástámogatások” költségvetési címen elszámolt kiadások a rendszerváltás utáni időszak legmagasabb értékére emelkedtek – elsősorban az otthonfelújítási támogatás rekordmagas igénylése miatt. A kiadási maximumot a kormány a következő években a rendszerváltás utáni mélypontra vágja vissza.

2024-ben összesítésünk szerint az állam lakhatási célú költségvetési kiadása folyó áron 1363 milliárd Ft lesz. A központi kormányzat láthatatlan összegeket költ szociálisan célzott lakhatási célú kiadásokra. 2023-ban és 2024-ben a lakhatási célú kiadások kétharmadát a lakossági rezsivédelem finanszírozására fordítják, amely rászorultsági alapon nem célzott támogatás.

A lakáspolitika társadalmilag igazságossá tételére, a lakhatási szegénység mérséklésére a legfontosabb javaslataink a következők:

• A lakáspolitikának helyzetfeltárással megalapozott, széles körű társadalmi egyeztetésen, a szakmai szervezetek bevonásával kialakított lakhatási koncepción kell alapulnia, átlátható és rendszeres monitoringgal. A lakhatási koncepció első számú céljának a lakhatási szegénység mérséklését kell tekinteni.
• Hosszú távú, kiszámíthatóan működő lakástámogatási eszközrendszerre van szükség – a lakáspolitikai eszközök hozzáférhetősége ne a rövid távú fiskális szempontoknak legyen alárendelve.
• A rászorultsági alapon célzott eszközök arányát jelentősen növelni kell. Ez szükségelteti a rezsicsökkentés rászorultsági alapon való átalakítását, a jelenlegi lakástámogatási eszközök hozzáférésének bővítését és a legrászorultabbak számára speciális programok kidolgozását.
• Az energiaszegénység csökkentésére átfogó, hosszú távú programot szükséges kidolgozni, amely a lakásállomány energiahatékony felújítását helyezi középpontba.
• Meg kell állítani az állam kivonulását a lakhatási célú szociális programokból és visszafordítani az állammal párhuzamos intézmények kialakítását. A helyi szintű lakhatási támogatások és programok irányításában a demokratikusan megválasztott helyi önkormányzatokra és intézményeikre érdemes támaszkodni, a központi költségvetésből származó biztos finanszírozással, partnerségben az egyházi, karitatív és civil szervezetekkel.

Szakpolitikai változások

Átalakuló családpolitikai lakástámogatások

2022-ben és 2023-ban az utóbbi évek három nagy eszközének, az otthonfelújítási támogatásnak, a családi otthonteremtési kedvezménynek (CSOK) és a babaváró hitelnek a feltételrendszeréhez is hozzányúlt a kormány, elsősorban költségvetési takarékoskodási megfontolásokból.

• Az otthonfelújítási támogatást a koronavírus utáni gazdasági fellendülés érdekében vezette be a kormány. A támogatást 2021-ben és 2022-ben igényelhették gyermeket nevelő háztartások. A programban 1775 milliárd Ft értékű felújítás valósult meg, 770 milliárd Ft állami támogatással 380 ezer ingatlanon; a beruházások 43%-a tartalmazott energetikai célokat. A támogatás nem volt hozzáférhető a szegényebb háztartások számára, az otthonfelújítási kölcsön lehetőségével együtt sem.
• A babaváró hitel a korábbi formájában 2023. december 31-ig igényelhető. 2024-től a 30 év alattiak vehetik fel a hitelt a korábbi feltételekkel, 11 millió Ft-os emelt összeggel. A 30 év felettiek 2024. december 31-ig várandósságuk esetén még igényelhetik a támogatást, előre vállalt gyerekkel már nem. A babaváró hitelt igénylőknek csak 11,9%-a tartozik a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe. A babaváró hitel 2024-től amiatt lesz társadalmilag igazságosabb, mert a gazdagabb háztartások közül kevesebben férnek majd hozzá, és mert a babaváró hitel elértéktelenedésével a gazdagabbaknak juttatott állami források reálértéken csökkennek.
• A 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény 2024-től jelentősen átalakul. A nem falusi CSOK-települések belterületén kivezetik a támogatást, a „városi” CSOK új rendszerére a kormány még nem állt elő javaslattal. A „városi” CSOK megszüntetésével a kormány még inkább növeli a területi szempontú lakhatási szegénység kockázatát, hiszen a kevésbé tehetős igénylőket olyan, alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező falusi CSOK-os kistelepülések irányába mobilizálja, ahol a közszolgáltatások hozzáférhetősége eleve rossz volt és romlott az elmúlt években. A városi lakáshoz jutás megfizethetőségi problémáinak megoldásából az állam ezzel párhuzamosan kivonul.

Lakáshitelezési szakpolitikai változások

Az MNB 2023. májusi lakáspiaci jelentésének adatai alapján a kormányzati és jegybanki kedvezményes lakáshitelek kihelyezése 2022 áprilisában tetőzött, 74,5 milliárd Ft-tal. Ennek legnagyobb részét a Magyar Nemzeti Bank 2022-ben lezárt Zöld Otthon Programja tette ki. Az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó otthonfelújítási kölcsönből 2021-ben és 2022-ben összesen 85 milliárd Ft-ot helyeztek ki. A támogatott CSOK-hitelek kihelyezése a CSOK-igénylések és a lakásvásárlások visszaesésével csökkent. A támogatott lakáshitelekhez a lakhatási szegénységben élők egy része nem fér hozzá.

A nagyjából 300 ezer háztartást érintő kamatstopot a kormány 2023. december 31-ig meghosszabbította. A kamatstop társadalmilag nem igazságos. A lakáshiteleik miatt romló megfizethetőséggel küzdő háztartások nehézségeinek felmérésére és átfogó megoldására nem történt kormányzati intézkedés.

A rezsicsökkentéssel összefüggő változások

A rezsicsökkentés rendszerét a kormány 2022 nyarán alakította át, ezek a szabályok maradnak 2023 végéig, kisebb módosításokkal. A Habitat for Humanity Magyarország elemzései szerint a rezsicsökkentés 2022-es csökkentése rontotta a szegényebb háztartások körében az energiaköltségek megfizethetőségét.

A rezsicsökkentés megőrzése az Európai Unióval való kormányzati vitákban meghatározó szerepet kapott 2023-ban. Az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlásokban a háztartások energiaköltségeit célzás nélkül támogató intézkedések kivezetését javasolta.

Az energiapolitikához kapcsolódó kormányzati tervek nélkülözik a hosszú távú szempontokat és az energiaszegénységben élőkre való célzást.

Karitatív szervezetek lakhatási programjai állami támogatásokból

A lakhatási szegénységben élők helyzetének segítését a kormányzat egyre nagyobb részben szervezi ki egyházi és karitatív szereplőknek.

A lakhatási szegénység mérséklésében meghatározó, és a korábbi évek hasonló programjaihoz képest nagyobb léptékű a Felzárkózó települések 2022 és 2026 között megvalósuló lakhatási programeleme. A program keretében 2000 lakásos szociális bérlakásállomány és az energiaszegénységben élőket segítő naperőműkapacitás épül ki területileg szétszórtan az ország legszegényebb településein, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány koordinálásában. A programot a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, európai uniós finanszírozásban valósítják meg.

A Nemzeti Eszközkezelő Program egykori lakásállománya a bérlőkkel együtt az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. tulajdonába került 2022. január 1-jén; az év végén a vállalat 16,1 milliárd Ft összértékű ingatlant kezelt. 2023-ban az MR Közösségi Lakásalap folytatta az ingatlaneladásokat és tehetősebb háztartások számára lakáspályázatot írt ki. A vállalat többletfeladatokat is ellát: például a volt eszközkezelős bérlők által részletre megvásárolt ingatlanok lebonyolítói és követeléskezelői feladatait, illetve a 2023. júniusi recski sárlavina által károsult személyek lakhatásának megoldását.

A vendégmunkások mint a lakhatási szegénységben élők növekvő csoportja

A magyarországi munkaerőhiány miatt az elmúlt években egyre több harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra. 2022-ben 81 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazott élt Magyarországon, többségük munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában állt. A munkavállalók egy része lakhatási szempontból is kiszolgáltatott. A vendégmunkás-ellenes közhangulat miatt a külföldiek elszállásolása várhatóan egyre nagyobb mértékben a településektől és helyi szolgáltatásoktól távol valósul meg, ezzel a vendégmunkásokat területi szempontú lakhatási szegénység kockázatának kitéve.

Az Ukrajnából érkező menekültek lakhatása

A UNHCR adatai alapján 2022. február 24. és 2023. augusztus 27. között Magyarország 52,3 ezer Ukrajnából menekültet regisztrált. Ez az adat nem tartalmazza a 2022. február 24. előtt érkezetteket, illetve az ukrán-magyar kettős állampolgárokat. A UNHCR kérdőíves vizsgálatában a megkérdezett menekültek ötöde mondta azt, hogy a legsürgetőbb szükséglete a lakhatásával kapcsolatos.

A magyar állam alig vesz részt a menekültek lakhatásának biztosításában. A menekültek számára szolgáltatásokat biztosító szervezetek főleg rövid vagy középtávú lakhatási megoldásokat tudnak nyújtani, a menekültek egy részénél fennáll a kilakoltatás vagy a nem megfelelő lakáskörülmények veszélye. A 2023-as és 2024-es év feladata a hosszú távú lakhatási megoldások felé való elmozdulás. A Habitat for Humanity Magyarország is részt vett a menekültek segítésében: az Utcáról Lakásba! Egyesülettel közösen működtetett szolidáris lakásfelajánlási és albérlettámogatási programot, illetve öt partnerszervezetet támogatott tárgyadományokkal, ezzel javítva a náluk elszállásolt menekültek lakhatási körülményeit.

Költségvetési kiadások

A lakáspolitika költségvetési tervezése a korábbiaknál is átláthatatlanabb lett az elmúlt évben. 2022 utolsó napjaiban a kormány a parlamentet megkerülve, rendeletben írta újra a 2022 nyarán elfogadott 2023. évi költségvetést, amelyet utólag a parlamenttel is elfogadtatott. A költségvetés részletes indoklását tartalmazó fejezeti köteteket nem írta újra a kormány, így például a lakáspolitikai eszközök 2023. évi kiadásainak aktualizált előirányzatait sem ismerjük. A 2024. évi költségvetést a parlament 2023 júliusában fogadta el.

A „Lakástámogatások” költségvetési cím kiadásai

A „Lakástámogatások” költségvetési cím tartalmazza a legtöbb, a kormány vezető lakáspolitikai eszközei közé tartozó kiadást. 2022-ben folyó áron 635,3 milliárd Ft kiadást számoltak el ezen a költségvetési soron. Reálértéken számítva 2022-ben a „Lakástámogatások” költségvetési címen elszámolt kiadások a rendszerváltás utáni időszak legmagasabb értékére emelkedtek. Az emelkedés oka elsősorban az otthonfelújítási támogatás igénybevételének volt köszönhető. A kiadási maximumot a kormány a következő években a rendszerváltás utáni mélypontra vágja vissza a költségvetés kitekintő adatai alapján.

A lakhatási célú kiadások részletes adatai

A lakhatási célú költségvetési kiadások összesítése a korábbi évekhez képest a költségvetési tervezés átláthatatlansága és bizonytalansága, valamint az eszközök jelentős módosítása miatt nehezebb volt. Változatlan, hogy a központi kormányzat lényegében egyáltalán nem költ szociálisan célzott lakhatási célú kiadásokra. 2023-ban – elsősorban a rezsicsökkentésre fordítandó kiadások miatt – a rendszerváltás évei óta nem látott magasságba kerülnek a lakhatási célú költségvetési összkiadások.

• Köztulajdonú lakások bővítésére, fenntartására és felújítására lényegében nem költ a központi állam. Az önkormányzati lakásállomány felújítására az önkormányzatok 2022-ben 16,8 milliárd Ft-ot fordítottak.
• Lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan célzott támogatások között csak a gyermekvédelmi lakásalap létezik, amely nem csökkenti a gyermekvédelmi intézményekből kikerülők lakhatási szegénységi kockázatát.
• Lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra jövőre 393,5 milliárd Ft-ot tervez a kormány (2023-as árakon), ami jelentős csökkenés. 2024-ben a babaváró hitel lesz a vezető eszköz ebben a kategóriában, 2023-as árakon 220,6 milliárd Ft kiadással. A családi otthonteremtési kedvezmény költségvetési előirányzata 2024-ben 66,3 milliárd Ft (2023-as árakon).
• A lakossági energiaköltségek támogatása a lakhatási célú költségvetési kiadások kétharmadát teszi ki. Jövőre (2023-as árakon) 865 milliárd Ft lesz a lakossági rezsivédelemre fordított kiadás a kormány várakozásai szerint. A 2020-as évek elejének rezsiválsága a 2000-es évek második felének rezsiválságával rokonítható kiadási szempontból.
• A lakhatási költségek szociálisan célzott támogatásai között a települési támogatás és a szociális tüzelőanyag-támogatás a két meghatározó, de egyre inkább elértéktelenedő eszköz.
• A pénzintézetek lakhatási eszközökkel kapcsolatos támogatásai csökkennek, mert a pénzintézeteken keresztül csatornázott lakástámogatások igénylései is csökkennek.

A lakáscélú támogatásokat összesítő ábrán módszertani okokból nem szerepeltettünk néhány sajátos, de a lakhatáshoz kapcsolódó kiadási csoportot. Ezek elemzését a fejezet PDF-ben letölthető hosszabb változata tartalmazza.